Jézus tanítványai & Jézus követői, a sokaság

Ma reggel azt monda a Szent Szellem, hogy Jézus a tanítványoknak adta a hatalmat, nem a sokaságnak; a tanítványainak mondta, hogy: „Ímé hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapossatok és az ellenség minden erején.” (Lukács 10:19)

Jézus a tanítványait küldte ki a városokba, nem a csodára éhes sokaságot, az elkötelezett, hűséges tanítványait, nem a gyülekezeti tagokat, vagy a hűséges templomba járókat, vagy a félszívű hivőket.

Jézus nem azokat küldte ki a városok megváltoztatására, akik csak élvezik Isten munkájának előnyeit, akik csak az áldások miatt követik Jézust, hanem azokat, akik az Ő apostoli látását megvalósították a városokban. (Lukács 10)

A sokaságnak még sokszor a csodák után sem volt hite.

Jézus fiakat ruházott fel erővel és hatalommal, nem szellemi csecsemőket. Fiakat, akik tudják, hiszik és megértik, hogy a szellemi hatalmat nekik kell itt a földön gyakorolni Jézus nevében, mert a szellemi csecsemők ezt nem értik.

A fiak, akik már tudnak imádkozni, közbenjárni nemcsak önmagukért, hanem városaikért, nemzetükért szellemből, nem a látható körülmények alapján, a fiak elszánt közbenjárók és őrállók. A fiakat küldte ki Jézus, akik megtanultak bizonyságot tenni, olyan fiakat,akik  az Ő igazságait képviselik, érvényesítik.

A sokaság nem érzékeli Jézus gondolkodását, az mindig csak csodára vár, vígaszaló szavakra, megelégítésre, a sokaság csak követőkből áll, de nem igazi tanítványokból.

A sokaság szétszéled a keresztnél, nincs ott a felházban sem.

A sokaság olyan Jézuskövetőkből áll, akikre nem lehet számítani a hit harcokban, a teherhordozásban, az önmegtagadásban és a kereszthordozásban.

A sokaság Jézuskövetőkből álló tömeg, aki éli a saját életét, de ha Isten be akar avatkozni az életükben, ha tettek kellenek, ha elszántság kell, akkor szétszéled.

A Jézus követő sokaság információ alapján, lelkesedésből szolgálja Őt nem kinyilatkoztatásból. Ők az Isten királyságáról csak beszélnek, de a fiak és a tanítványok be is mutatják azt, kenettel felruházva.

A sokaságnak, nincs szellemi hatalmuk sem a betegek gyógyítására, sem a megkötözöttek felszabadítására, sem arra, hogy parancsoljanak a szeleknek vagy a vizeknek, hogy csendesedjenek el.

A sokaság gyakran csak hallgatja Jézus szavát, de annak értelmét nem érti, nem jut be a szellemébe, ezért van, hogy évekig járnak sokan Jézussal, de az életük alapvetően nem változik és nem is tudnak hatással lenni a környezetükre.

A Jézus követő sokaság nem érti azt a szellemi hatalmat, amelyet ma Jézus a tanítványoknak odaad, nem érti hogyan lehetséges az igazi tanítványoknak Jézussal együtt mennyei helyeken ülni (Efézus 2:6) és Vele együtt kormányozni.

Jézus a sokaságból hívja el az Ő tanítványit és az Ő munkásait, hogy legyenek az Ő megalkuvás nélküli tanítványai, akik erővel és szellemi hatalommal parancsolnak a sötétség erőinek városainkban, nemzetünkben.

Rajtunk múlik, hogy melyik kategóriába akarunk tartozni: a sokasághoz, aki még akkor sem hisz, hogyha csodát lát, vagy azokhoz a tanítványokhoz, akik a kereszthez is elmennek és a felházban is ott vannak, akiknek nem számít, hogy 12-en vagy 70 –en vannak.

A Jézuskövető sokaság ők szellemi csecsemők, akik nem tudnak hatni városaikra, ehhez fiakká, érett felnőtt keresztényekké kell válnunk. A csecsemők nem tudnak harcolni még, ők csak a jogaikat ismerik, ők csak a megváltás igéjét értik. Csak a szellemi felnőttek tudnak beleállni a küldetésükbe és harci kenettel városokat elfoglalni.

Azt látom, hogy sok hivő szellemileg vasárnapiskolás szinten van még 20- 30 éves keresztényként is, akik azt várják, hogy velük foglalkozzanak, babusgassák őket, gondozzák és kiszolgálják őket.

Isten pedig ma azt várja a hivőktől, hogy kezdjenek el végre valódi apostoli tanításokon felnövekedni, mert itt a harc ideje, itt az aratás ideje, itt az ideje a szellemi nagykorúak által bevenni városainkat, hogy a sátán ne tudjon tovább pusztítani.

A sokaság, a szellemi csecsemők önmaguk körül forgolódnak, kielégíti őket a lelki vigasz, a lelki beszédek, egy erőteljes keresztény koncert, egy jó dicsőítés és egy érzelmektől túlfűtött prédikáció, miközben nincs hallásuk Isten Szellemének hangjára.

A szellemi csecsemők nem szeretik a kemény beszédet Istentől, és a kemény eledeltől elfordulnak, ha nem hallják mindennap azt, hogy: Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.”

„Ne félj veled vagyok!” „Kérjetek és kaptok!” „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek….”  ……. Akkor kétségbeesnek.

De az Úr ma el akarja venni a bébipapit a hivőktől, de elveszi a tápszert is, amely egy mesterséges eledel sok pásztor és lelkész által, mert túlkoros csecsemők nem tudják, és nem fogják Isten királyságát képviselni.

Isten azt akarja, hogy a keresztények odaforduljanak a kemény eledel felé, az apostoli – prófétai tanítások felé, hogy ennek hatására el tudják hagyni a tejtáplálékot, és Jézus tanítványaivá tudjanak válni.

A csecsemők sírnak, panaszkodnak, míg a tanítványok Jézustól látást vesznek, és Isten akaratát kezdik el képviselni, elkezdik bevinni Isten értékrendjét a kormányzati szférákba, a falvak, városok vezetésébe, elkezdenek szellemben harcolni a városaikért, a nemzetért és elkezdik prófétai szóval kihirdetni Isten tervét a területekre.

A tanítványok felkelnek és együtt lerontják az ördög munkáit a politikában, gazdaságban, az egészségügyben, médiában, oktatásban stb. a tanítványok kormányoznak Isten kinyilatkoztatott igéjével. Ők azok, akik elmondhatják Ézsaiással ezt az igét:

Ézsaiás 50:4

„Az én Uram az Úr megtanított engem, mint tanítványát beszélni,

Hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak.

Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként.

Az én Uram az úr megnyitotta fülemet,

Én pedig nem voltam engedetlen, nem hátráltam meg.”

Hozzunk jó döntést ma, és kezdjünk el Jézus hűséges tanítványa lenni, hogyha még eddig nem voltunk azok.

2013-06-8

Suchné S.Ilona