Mennyd�r�g az �r szava n�p�hez!

 Az �r 2012. 02. 11-�n reggel sz�lt hozz�m az � Szelleme �ltal �s azt mondta, hirdessem ki az � szavait az Ig�i �ltal. Eredetileg m�s helyen akartam a bibli�t tanulm�nyozni, de az �r v�ltoztatott az �n tervemen �s elvitt el�sz�r a D�niel 12: 1-4 r�szhez, �s azt mondta, hogy hirdessem ki Magyarorsz�gra a t�bbi ig�j�vel egy�tt a megfelel� sorrendben. K�zben lelkemben m�lyen megrend�ltem szavait�l, amik �gy hatoltak elm�mig, mint a menyd�rg�s, �s kegyelem�rt ki�ltottam ez�rt az orsz�g�rt, mert �reztem az �r haragj�t. D�nieln�l k�rdeztem az Urat, mi�rt mutatott r� most erre az ig�re. �gy vezetett el a t�bbi ig�hez, �s azt mondta, hogy azoknak el�tte be kell k�vetkeznie, mert h�tlen az �n n�pem, sokak a saj�t igazukat keresik, elt�rtek az �n akaratomt�l. F�ldi uralkod�kkal keresik t�rtetve a hamis sz�vets�get, �s annak alamizsn�j�ban b�znak. A hitetlens�g �s f�lelem elt�r�tette �ket az �n olt�romt�l, �s idegeneknek t�mj�neznek, saj�t b�lv�nyaikhoz sz�lnak, �gy s�ket a f�l�k a hall�sra �s vak a szem�k a l�t�sra. B�szkes�g�k sokszor csapd�ba csalja �ket. A ki�lt� sz�t nem hallj�k meg a puszt�ban �s restek a megt�r�sre. A sz�lk�t �szreveszik, de a gerend�t nem veszik ki saj�t szem�kb�l.

 Tudtam, hogy mindazok, amik most bek�vetkeznek, az�rt adatnak e n�pnek, hogy felr�zza �ket csipker�zsika �lmukb�l �s kij�jjenek abb�l a mesevil�gb�l, var�zsl�sb�l, amibe a s�t�n fondorlatos �s er�szakos m�don belevitte, �s b�n�ket ragasztott r�, amivel bemocskolta �smegb�lyegezte ezt a nemzetet az �vsz�zadok sor�n. De a B�r�ny v�re meghinti, b�nb�natra, megvall�sra, megtisztul�sra vezeti ezt az orsz�got. �men!

 Az �zenet �r�sa alatt �s mik�zben az ig�ket �rtam sokszor percekre meg�lltam, mert az �rnak olyan er�s jelenl�te volt rajtam, hogy szinte teljesen elgyeng�ltem, vagy �ppen k�nnyeztem, �s nem l�ttam a sorokat, vagy a leveg� ut�n kapkodtam. Sokszor er�t kellet gy�jtenem a folytat�shoz. �reztem, hogy az �r s�lyos terheket �s neh�z, fajs�lyos �zenetet b�z r�m. Olyan �rz�s volt, mint amikor egy h�ztet� be akarna szakadni, �s alatta �llva tartan�m �s ki�ltan�k seg�ts�g�rt. Estig t�bb alkalommal vissza�ltem az �zenet �r�s�hoz, mire az Isten egybe kov�csolta. K�zben folyton csak kegyelem�rt ki�ltottam az �rhoz ez�rt a n�p�rt, de �reztem, hogy hajthatatlan az �r.

 Miut�n le�rtam k�rtem feles�gem t�mogat�s�t �s f�lre tettem az �zenetet, mert f�ltem a kihirdet�st�l, t�l er�snek tartottam, emberi �sszel nem akartam elfogadni �s v�v�dtam azon mikor, mit tegyek.

 A kihirdet�shez az egyik pecs�tet az szolg�ltatta, hogy 13-�n este a h�rad�ban l�ttam, amint arr�l tud�s�tottak, hogy Kadark�ton le�gett a P�nk�sdi egyh�z szeretetotthona az �ppen majdnem teljesen fel�j�tott kast�ly. Isten kegyelm�b�l senki sem s�r�lt meg, de �gy csapott bel�m a h�r, mint egy vill�mcsap�s. Olyan volt sz�momra, mint egy v�szcseng�. Tudtam, hogy ki kell hirdetni ezt az �zenetet, hogy akinek van f�le, halja, mit mond a Szent Szellem, �s ez az orsz�g v�gre az egy igaz Istent keresse �s hirdesse, hozz� megt�rve..

 Az �r szava ehhez a n�phez:

T�rjetek hozz�m �n n�pem, �s megismeritek kegyelmemet, szent t�zemet adom nektek, �s hordozni fogj�tok az �n dics�s�gemet, majd megismer benneteket minden n�p, azt fogj�k mondani az �r az � Isten�k!

 D�niel 12: 1-4.

„Abban az id�ben elj�n Mik��l, a nagy vez�r, aki a te n�ped mellett �ll. Nyomor�s�gos id� lesz az, amilyen nem volt, mi�ta n�pek vannak, addig az id�ig. De abban az id�ben megmenek�l n�ped, mindaz, aki be lesz �rva a k�nyvbe. Azok k�z�l akik alusznak a f�ld por�ban, sokak fel�brednek majd: n�melyek �r�k �letre, n�melyek gyal�zatra �s �r�k ut�latra. Az okosok f�nyleni fognak, mint a f�nyl� �gbolt, �s akik sokakat igazs�gra vezetnek, mint a csillagok, mind�r�kk�. Te pedig D�niel, z�rd be ezeket az ig�ket, �s pecs�teld le ezt a k�nyvet a v�gs� id�kig. Sokan t�velyegnek majd, de az ismeret gyarapodik.”

 Az �r Szelleme tov�bb vitt a k�vetkez� ig�khez �s azt mondta, hogy a v�gid�kben vagyunk amelyben a pecs�teket a B�r�ny felt�rte!

 Az �r szava most ez:

Apcsel, 2: 19-21,

„�s csod�kat teszek az �gen fenn, �s jeleket a f�ld�n lenn: v�rt, t�zet �s f�stfelleget. A nap s�t�tt� v�lik, �s a hold v�rr�, miel�tt elj�n az �r nagy �s fens�ges napja. Aki azonban seg�ts�g�l h�vja az �r nev�t, �dv�z�l.”

 Az �r tov�bbi szavai ehhez a nemzethez:

Jelen�sek 6: 12-17,

„�s l�ttam, amikor felt�rte a hatodik pecs�tet: nagy f�ldreng�s t�madt, �s a nap els�t�t�lt, mint egy fekete sz�rcsuha, a telihold olyan lett, mint a v�r, �s az �g csillagai lehullottak a f�ldre, ahogyan a f�gefa hullajtja�retlen gy�m�lcs�t, amikor nagy sz�l r�zza, az �g is elt�nt, mint egy felg�ngy�l�d� pap�rtekercs, minden hegy �s sziget elmozdul a hely�r�l. A f�ld kir�lyai, a fejedelmek �s a vez�rek, a gazdagok �s a hatalmasok, a szolg�k �s a szabadok mind elrejt�znek a barlangokban �s a hegyek szikl�iban, �s �gy sz�lnak a hegyekhez �s a szikl�khoz: „Essenek r�nk, �s rejtsenek el minket a kir�lyi tr�nuson �l� arca el�l, �s a B�r�ny haragja el�l, mert elj�tt az � haragjuk nagy napja, �s ki �llhat meg?”

  K�zben l�ttam remegni a f�ldet �s nagy �rad� vizeket �s sok ki�lt�st az �rhoz, �s �reztem, hogy ez nagyon k�zel van �s ett�l megrettentem. Az az �lmom jutott eszembe, amikor az �r azt mutatta, hogy egy pinc�ben sok tart�s �lelmiszert �s palackozott tiszta iv�vizet halmoztunk fel, mert egy id�re ez l�tfontoss�g� ell�t�st biztos�tott sz�munkra.

 Mik�zben ezeket �rtam l�ttam szellemben amint P�l �s Szil�sz a b�rt�nben, fogs�gukban �s emberileg kil�t�stalannak t�n� helyzet�kben, im�dkoznak, dics�rik �s im�dj�k az Urat �s ez�rt a  b�rt�n alapjai, falai megrend�ltek �s megny�ltak a b�rt�najt�k, �s lehullottak a bilincseik, de �k nem futottak el, hanem hirdett�k az �r kegyelm�t a b�rt�n�rnek, az megt�rt, megkeresztelkedett h�za n�p�vel egy�tt. A b�rt�n�r mag�hoz fogadta �ket,kimosta sebeiket, �s asztalt ter�tet sz�mukra.

 Ekkor ezt mondta nekem az �r. Sz�lj az �j nemzed�kemhez �s hirdesd nekik az �n besz�demet az �n �l� ig�m �ltal ezekre, az id�kre:

 Jelen�sek 7: 13-16,

„Ekkor megsz�lalt egy a v�nek k�z�l, �s megk�rdezte t�lem: „Kik ezek a feh�r ruh�ba �lt�z�ttek, �s honnan j�ttek?” Ezt mondtam nekik: „Uram te tudod.” Mire � �gy v�laszolt: „Ezek azok, akik a nagy nyomor�s�gb�l j�ttek, �s megmost�k ruh�jukat, �s megfeh�r�tett�k a B�r�ny v�r�ben. Ez�rt vannak az Isten tr�nusa el�tt, �s szolg�lj�k �t �jjel �s nappal az � templom�ban, �s a tr�nuson �l� vel�k lakik. Nem �heznek �s nem szomjaznak t�bb�, sem a nap nem t�z r�juk, sem semmi m�s h�s�g, mert a B�r�ny, aki k�z�pen a tr�nusn�l van, legelteti �ket, elvezeti �ket �let viz�nek forr�saihoz, �s az Isten let�r�l szem�kr�l minden k�nnyet.”

 Azt mondja az �r: Ezek az �n szavaim ezekre az id�kre okuljatok bel�le �n n�pem!

 H�l�t adtam az �rnak az � �zenet��rt �s k�rtem er�t annak hirdet�s�hez, �s kegyelm��rt esedeztem.

 Hiszem, hogy az �r sz�lt rajtam kereszt�l, csak az t�rt�njen meg ami, az � mennyei akarat�ban van. Akinek van f�le, hallja, mit mond a Szent Szellem.

„�men! Az �ld�s, a dics�s�g �s a b�lcsess�g, a h�laad�s �s a tisztess�g, a hatalom �s az er� a mi Isten�nk� �r�kk�n-�r�kk�. �men.”

2012. 02. 14.                                       Such Attila