Mi van a kezedben Mózes?
II. Mózes 4: 12
„ Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítlak arra, hogy mit beszélj! „
Mózes elhívása erre a speciális szolgálatra adatott, hogy kivezesse Isten népét. Mózes = kihúzót jelent.
Ez ma az eklézsiában az evangálista szolgálatát jelenti. Egyiptom = a világot, bűnt jelent, Fáraó= pedig az ellenség képviselője, fejedelemséget jelent.
Mózes is Egyiptomban született, de izraelita szülőktől,megmenekült egy biztos haláltól,mert az ellenség őt is le akarta kapcsolni, tudta, hogy Isten embere, és kiválasztottja.
A Fáraó leánya fiaként nevelte fel,mert Isten jóra gondolta fordítani vele kapcsolatban az ördög tervét. Éppen az ellenkezője történt vele, mint amit az ellenség eltervezett. Isten elhívta Izrael vezetőjének, ki vezette őket Egyiptomból, a rabszolgaságból. Izrael jelentése = akiért Isten harcol, és neve mindazoknak, akik Ábrahám hitét bírják. A Mózesi történet végig arról szól, hogy az az Isten, aki ki akarja vezetni ezt a népet Egyiptomból, ugyanaz az Isten be is akarja vinni őket az ígéret földjére. Isten azt mondja Mózesnek, hogy elhatároztam, hogy elviszlek benneteket ebből a nyomorúságból, a tejjel-és mézzel folyó földre.
( II.Mózes 3:16 )
Kánaán földje a Krisztusban való életet, az ígéret és a bőség földjét jelenti.
Isten ma is ki akar vezetni bennünket az ördög és a világ szorításából. Mindenkit a saját Isten által elkészített ígéretének földjére, a te földedre. Mert Isten már jó előre elkészítette azt. Ez jelenti a testi-lelki egészséget, bőséget, szellemi,fizikai áldásokat, előmenetelt, gyarapodást.
Kijövetel, és bemenetel! – ez Kánaán!
Itt egy fizikai szabadulás történt az ellenség hatalmából. Isten nekünk is elkészítette a saját szabadulásunkat, és amikor megtérünk akkor tulajdonképpen elkezdődik az „ Egyiptomból „ való kijövetelünk. A szellemi Izrael népének a megtérés üzenetét hordozza ez a történet, és a megtérést Isten természetfölötti szabadulással pecsételi meg.
Megszabadít így: Ereje lesz a gyengeséged helyett, bölcsessége a balgaságod helyett, békessége a problémáid helyett, öröme az aggodalmaskodásod helyett, bősége a szegénységed helyett, betegséged helyett egészsége lesz, vereséged helyett pedig győzelmed lesz!
Ez Kánaán! Kijövetel – és bemenetel!
Ki kell jönnöd valahonnan ahhoz, hogy bemehess!
Három féle ember van: - egyiptomi, - pusztai, - kánaáni
Egyiptomi: - tehát világban élő, aki tele van hamis istenekkel, bálványokkal, és nem ismeri Ábrahám, Izsák, és Jákób Istenét személyesen.
II. Mózes 15:6 „ Jobbod Uram ellenséget zúz szét!”
Pusztai: - Egyiptomból a pusztán keresztül vezetett az út a Kánaán földjére. Kérdés, hogy megmaradsz-e ott? Ez olyan ember, aki megelégszik a megtéréssel( örök életem van ) és kész.
Kánaáni: - Az ígéret földjén jézus Krisztus által uralkodsz az életben. Tudd meg, hogy minden hely, amit talpad érint a tied, Isten neked adta! Ezért parancsolja, hogy légy bátor, és erős, ne félj, és ne rettegj, mert ott veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amit teszel.
A Biblia minden ígérete a tied, személyesen a tied! Egyiptomból való kiszabadulásod után mások lettek a cselekedeteid, a gondolataid, a szavaid, a beszéded is megváltozott, szóval ez egy forradalmi változás ami végbe megy az ember életében. Ahogy Izrael népe a kényszermunka, kényszer cselekedetek sorozata alól kiszabadult, mert minden napjukat, minden órájukat a Fáraó parancsa határozta meg, úgy szabadulsz te is meg.
Az ígéret földjén már nincs a Fáraó, ott már szabadság van. Egy szellemi hatalomváltás, szellemcsere történt tulajdonképpen, de ez mindent megváltoztatott. Az egész életmódjukat, a körülményeiket, az anyagi életüket, a mentalitásukat, a gondolkodásukat, az egész életvitelüket, és a kapcsolataikat is. Veled is ezt tette?
Már nem a Fáraó piramisait építették, hanem a saját házukat, és a saját ” templomukat.”
Ez egy fantasztikus változás!
A rabszolgának nem lehetett saját elképzelése, saját joga, nem tervezhetett saját életpályát, mert ehhez sem volt joga, nem lehetett szabadideje, vagy legalábbis irányított módon, nem volt külön saját anyagi élete, mindene a Fáraó hatalma alatt volt, és ez befolyásolta a mindennapjait, egy szükségszerű körforgásba, egy kényszerbe voltak benne.
El sem tudták képzelni a szabadság ízét, mert olyan régen voltak már ebben a helyzetben, ebbe születtek bele, így éltek a szüleik, és a nagyszüleik is. Ezért gondolkozni sem tudtak már szabad ember módjára, nem tudták milyen az. Ezt nyújtja a világ rabsága.
Ez a kijövetel és bemenetel nem egy nap alatt történt meg. Egyiptom nem engedi el könnyen az embereket. Fáraóról azt olvassuk, hogy még jobban bekeményített, még jobban sanyargatta a népet, amint megtudta, hogy mit akarnak. De Isten szólt, és újból szólt:
„ Meghallottam én Izrael fiainak panaszkodását,emlékszem szövetségemre…Én vagyok az Úr,és megszabadítlak benneteket a szolgai munkától…azután beviszlek benneteket arra a földre…nektek fogom adni örökségül….”
Amikor Isten szól, és kijelentést ad, utána cselekszik is, de előbb mindig szól, mindig kihírdeti, hogy mit fog tenni. Ezért jó reménységgel lehetünk, mert most is szól. Isten természetfölötti ereje csapásokat mér az ellenségre, amíg el nem engedi az embereket.
II. Mózes 15:6 „ Jobbod Uram ellenséget zúz szét! ”
Minden alkalommal amikor bátran beszélünk, Isten csapásokat mér a gonosz szellemekre. Minden csapással egyre közelebb jutunk a szabaduláshoz. És tizedjére eljött itt is a szabadulás! Mózes a botját azért kapta, hogy használja. A bot a hatalom jele, amelyet az ellenség ma a keresztényektől igyekszik megrabolni. A bot a természetfölötti botja,nekd adta Isten, hogy használd. Mózesnek sem puszta kézzel kellet a Fáraóval szembeszállnia.
Mi is ezzel a bottal ( a természetfölötti erővel, és hatalommal) minden egyes alkalommal mikor imádkozunk csapást mérünk az ellenségre, amikor prófétálunk, amikor bűnvallást teszünk, amikor kidobáljuk a hamis isteneket akkor csapást mérünk az ellenségre! És eljön a szabadulás!
Halleleuja! II.Mózes 7:5
„ Majd megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Úr!
A harmadik csapásnál már meg is látták a Fáraó mágusai, hogy nem tudják utánozni azokat a csodákat, amiket Mózesék megtettek.
Azt mondták: „ Isten ujja ez! „
A negyedik csapástól kezdve kettős csoda történt: csapás az ellenségre, és ezzel egyidőben az Izraelen pedig védelem volt, mert Gósen földjét nem érintette a csapás.
Legyél te is mindennap Gósen földjén!
„ Én az Úr itt vagyok az országban, és különbséget teszek a két nép között” – mondja Isten.
Ott nem volt dögvész, nem volt jégeső, sáskajárás, nem voltak böglyök sem, mert mindvégig ott volt Isten védelme.
Miközben Mózes és Áron hűségesen képviselte a népet a Fáraó és Isten között, sorba jöttek a csapások, és a kivonulás, a győzelem előtti kilencedik csapás, az utolsó az a sötétség volt, amely 3 napig tartott. Az akkori világban, amikor még nem lehetett zseblámpával világítani, nem volt elekktromosság, ez is kemény helyzet volt.
Megszabadulás előtt, úgy érezheted te is, hogy talán most a legnehezebb a helyzet, már nem bírod tovább, olyan nagy a sötétség, nem látsz semmit, nemhogy a jövőt nem látod, de még a holnapot sem.
Ez teljesen megingat téged, elbizonytalanít, talán félsz, hogy mi lesz, talán nem értessz semmit ami körülötted folyik, talán már nem tudod irányítani az eseményeket. De az utolsó csapásnál megfordult a helyzet!
A Fáraó követelte, hogy:
„ induljatok,menjetek ki…ahogyan kívántátok. ” II.Mózes 12.31 „ menjetek és tiszteljétek az Urat…”
Ez az éjszaka, a szabadulás éjszakája az Úré volt. Hatalmas kézzel, csodák sorozatával, gazdagon megrakodva arannyal, és ezüsttel mentek ki, nem nincstelenül, mert kedvessé tette az Úr őket az egyiptombeliek előtt, és azok jól megpakolták őket.
Emberfia! Prófétálj! Prófétálj a szabadulásodról!
Használd a botodat, és prófétálj!
Győr. 2009. október végén
|
